| Ha elindulunk a Lánchídtól végig a Duna-parton, vagy a Belvárosból bármelyik észak felé vezető úton, néhány perc alatt eljuthatunk a Belváros északi negyedébe, az úgynevezett Lipótvárosba. A negyed az egykori fapiac, régi malmok és kaszárnyák helyén épült, szigorú városrendezési tervek alapján, a 19. században. Ide emelték az államigazgatás, a gazdasági és pénzügyi élet nagy középületeit, főként szecessziós, historizáló stílusban. |
|
A Parlament város felőli oldalán, 65 000 m2-en terül el a Kossuth Lajos tér, zászlófelvonások, állami ünnepségek és külföldi államfők fogadásának színhelye. A középen álló díszes zászlórúdra húzzák fel nagy nemzeti ünnepeken vagy kimagasló vendégek tiszteletére a nemzeti piros-fehér-zöld címeres lobogót.
Az országház a főváros szimbólumává vált. 1885 és 1901 között épült, Steindl Imre tervei alapján. A Duna-partot 2 méter vastag betonalappal kellett megerősíteni, hogy a hatalmas épület súlyát kibírja. Az építmény alapterülete 17 715 négyzetméter, 268 méter hosszú, legnagyobb szélessége 118 méter, a kupola 96 méter magas (utalás a Honfoglalás esztendejére, és az 1896. évi első, itt tartott országgyűlésre) 10 udvara. 27 kapuja van, az emeletre 29 lépcsőház vezet fel. Kívülről hegyesen áttört gótikus tornyok, és 88 szobor díszíti. A szobrok magyar uralkodókat, fejedelmeket és vezéreket ábrázolnak. Duna felőli földszintjén nyitott árkádsor található. A Kossuth-tér felőli főbejáratot két oroszlán őrzi. Innen vezet a díszes lépcsősor a kupolaterembe.
Belsejét vezetéssel tekinthetjük meg a X. kapunál, előzetes bejelentkezéssel. A kupolaterem 27 méter magas, zászlókkal és régi megyék címereivel díszített. 16 pilléren állnak a magyar
uralkodókat ábrázoló szobrok. A legnagyobb ünnepségeket és kitüntetés-átadásokat itt rendezik. Ugyancsak itt helyezték el biztonságos tárolókban a Szent Koronát és e koronázási jelvényeket.
(A koronázási palást a Nemzeti Múzeumban látható.)
Belül két nagy egyforma ülésterem szimmetrikusan helyezkedik el, mivel a régi magyar országgyűlés két kamarás volt. A déli szárny termében ülésezik az országgyűlés, az északi inkább külön találkozók és konferenciák színhelye. A monarchia idején a közös ügyeket intéző delegációk az egykori delegációteremben székeltek. A társalgók érdekes ékei a különböző foglalkozásokat bemutató pyrogránit szobrok. Az üléstermeket dús faburkolat és márvány galériák díszítik. A freskók és gobelinek – többek között Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Rudnay Gyula alkotásai - a magyar mondavilág jeleneteit és az ország történelmi
eseményeit ábrázolják.
Az országház épületében az országgyűléseken kívül helyet kapott a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyűlési Könyvtár is, amely bárki számára nyitva áll (XXV. kapu).
A Kossuth tér 11. sz. árkádos épülete a Néprajzi Múzeum. Hauszmann Alajos tervezte 1893-ban. Eredetileg a legfelsőbb bíróságnak, a Kúriának volt otthona. Erre emlékeztetnek a pompásan díszített aranyozott előcsarnokban Lotz Károly festőművésznek az igazságszolgáltatást szimbolizáló freskói.
A múzeum 1980-ban nyílt meg, több mint 170.000 tárgyból álló gyűjteménnyel. A remekül elrendezett magyar anyag mellett neves magvar utazók más világrészekben gyűjtött tárgyait is láthatjuk.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium klasszicizáló stílusú árkádsorát híres magyar mezőgazdasági szakemberek szobrai szegélyezik. Előtte áll Nagyatádi Szabó Istvánnak, a Kisgazdapárt megalapítójának, az első földreform megteremtőjének szobra.
A tér északi részén az álló szoborcsoport főalakja Kossuth Lajost ábrázolja, aki az 1848-49-es szabadságharc vezéregyénisége, az ország megválasztott kormányzója volt. Izzó szónoklataival, kiváló újságcikkeivel lelkesítette az ország népét. Torinóban, száműzetésben hunyt el. (Az emlékművet Kisfaludi Stróbl Zsigmond a1kotta 1952-ben.) Szemben emelkedik II. Rákóczi Ferenc lovas szobra (Pásztor János 1937-es alkotása).
A gazdag felvidéki születésű nemes, Erdély választott és „Magyarország vezérlő fejedelme”, 1703 és 1711 között a Habsburgok ellen vívott függetlenségi harc élén állt. 1735-ben száműzetésben halt meg a törökországi Rodostóban. Az országház északi szárnya előtti kis parkban Károlyi Mihály, az 1948-49-es önálló Magyarország köztársasági elnökének szobra áll. (Varga Imre 1975-ben készült alkotása). A déli kis parkban ül s az általa megénekelt Dunát nézi József Attila, a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusa (Márton László alkotása 1980).
A költő szobrával átellenben lévő emlékmű Kovács Bélát ábrázolja, szónoklat közben (Kling Sándor alkotása). Kovács Béla a Kisgazdapárt főtitkára volt, 1947-ben az oroszok elhurcolták. Rehabilitálása után 1956-ban a Nagy Imre kormány minisztere lett és haláláig részt vett a politikai életben.
A Nádor utca torkolatában egy kis hídon áll Nagy Imre, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének szobra (alkotója Vágó Tibor). A híd azt jelképezi, hogy a dogmatikus kommunista Nagy Imrének volt ereje 1956-ban átmenni a forradalom oldalára.
A Lipótváros másik nagy tere a 43 000 m2-es Szabadság tér. 1896-ban lebontották a helyé állott, gyűlölt osztrák kaszárnyát és katonai börtönt az ún. „Új Épületet”. Parkosították, és középületekkel vették körül.
A nyugati oldalon a Dunának hátat fordítva áll egy nagy eklektikus stílusban épült középület, mely valamikor Tőzsdepalota volt, ma a Magyar Televízió székháza. A nem túl távoli jövőben elképzelhető, hogy visszakapja eredeti funkcióját. Vele szemben emelkedik - hasonló stílusban - a Magyar Nemzeti Bank épülete. Mindkettő 1902-1905 között Alpár Ignác tervei
szerint épült. Ez utóbbiban állandó pénztörténeti kiállítás is várja az érdeklődőket.
A Duna irányában átellenben, neves magyar építész, Finta József tervei alapján épített modern Bank Centerben tíz irodai szint mellett a földszinten üzlethelyiségek, éttermek és bankfiókok
találhatók.
A Szabadság tér északi végében áll az egyetlen köztéren megmaradt szovjet emlékmű. 1991 ben, amikor kivonultak az országból az utolsó csapatok, a szovjet fél kérte, hogy megmaradhasson, mert alatta elesett katonák nyugszanak.
A szovjet emlékmű mögött nyíló rövid Aulich utcában a Batthyány-örökmécses látható. Az egykori „Új épületben” 1849. október 6-án végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt: Batthyány Lajost. A vértanúk emlékműve (Dózsa Farkas András: Bronzedény c. alkotása) a televízió székháza előtt látható.
A Nemzeti Bank mellett a Hold utcában színes homlokzatú szecessziós stílusú épület hívja fel magára a figyelmet: a Postatakarékpénztár - 1900-ban épült, Lechner Ödön tervezésében.
Lechner az Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet megtervezése után építette ezt a magyar motívumokkal díszített, hatszögletű téglákkal fedett épületet. Érdemes nyitvatartási időben az oldalajtókon bemenni, és a márvány lépcsőházat, valamint a pénztártermet megnézni.
A Szabadság tér déli sarkától az 1840-es években épített, öt-hat emeletes szép bérházakkal szegélyezett Sas utcán át érkezünk Budapest legnagyobb templomához., a Szent István Bazilikához.
A Szent István térről a Duna felé indulva, majd balra kanyarodva a Nádor utcán, a forgalmas József Attila utcát keresztezve a József nádor térre érkezünk.
A téren álló József nádor szobor az első, világi személynek állított emlékmű Pesten. Felirata: „Pest városát újjá alkotta” (J. Halbig, német szobrász műve, 1858).
A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra. |
|
|
