| A Duna bal partján elterülő település, a régi Pest történelmi magja a 18. század első harmadáig északról dél felé a Lánchíd és a Szabadság híd között fekvő, a mai belső körút által határolt negyed. A régi Pest 15. századból származó városfalából ma már csak kisebb darabok állnak. A 19. század épületei közül csak templomok, kolostorok és néhány középület maradt meg. Ellentétben a budai Várnegyeddel, ami ma már kiesik a város átmenő forgalmából, a Belváros üzleteivel, hivatalaival, főútvonalaival Budapest mindennapi lüktető életének állandó része. |
|
A Lánchíd pesti hídfője, a Roosevelt tér és környéke
Megközelíthető a 2-es villamossal vagy rövid sétával a 2-es metró Kossuth téri vagy Deák téri állomásától. „Magyarország nem volt, hanem lesz” - e szavakkal vigasztalta a 19. század elején, az idegen elnyomás alatt szenvedő nemzetet gróf Széchenyi István, a reformkor kiemelkedő személyisége, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.
Ösztönözte, és saját vagyonával is elősegítette gyárak, malmok, utak és hidak építését.
Az ő ötlete és elképzelése nyomán építette fel 1839 és 1849 között az angol mérnök William T. Clark tervei alapján, a szintén angol névrokon Adam Clark - mi már magyarosan Clark Ádám néven emlegetjük - a Lánchidat. Széchenyi angliai útján, Marlowban találkozott a híd elődjével, mely napjainkban is létezik, és egy patak két partját köti össze. Lenyűgözte őt a híd
kecses formája. A budapesti Lánchíd 380 méter hosszú, 15,7 méter széles, antik diadalíveket utánzó pillérekre támaszkodva íveli át a folyót.
Ez az első Duna-híd, amely Budát és Pestet, a nyugati és keleti országrészt végérvényesen összekötötte egymással. 1945 januárjában a hitleri német csapatok, a többi budapesti híddal
együtt ezt is felrobbantották, de 1919-re eredeti formájában újjáépítették.
Széchenyi ötlete volt az is, hogy a Lánchíd folytatásában, a Várhegyen keresztül alagút vezessen a budai nyugati városrészbe.
A hídfőnél állva elénk tárul Buda teljes panorámája, amely méltán része az UNESCO világörökségének. Északon a hegyek szabnak határt a látványnak. A Várhegyen magasodik a Mátyás templom karcsú törékeny tornya, előtte a Halászbástya, velünk közvetlenül szemben a Budavári Palota. A bástya alatt jól látszanak a régi várfal maradványai. A Víziváros házrengetegéből kiemelkednek a barokk templomtornyok. Délen a Gellérthegy, tetején a Citadellával és a Szabadság szoborral. Látjuk a hidakat: az Erzsébet hidat, a Szabadság hidat, a Petőfi hidat, végül a Lágymányosi hidat.
A Roosevelt teret két szobor díszíti. Az álló alak gróf Széchenyi István, vele átellenben ülő alak pedig Deák Ferenc, ,,a haza bölcse”, a kiemelkedő függetlenségi politikus, az 1867-es kiegyezés létrehozója.
A teret északról a neoreneszánsz stílusban épült Magyar Tudományos Akadémia zárja. A tudományos társaság 1830-ban ugyancsak Széchenyi István gondolata nyomán alakult meg, székháza 1862 és 1865 között épült. A tér keleti oldalán az egyik legújabb budapesti luxusszálloda, a Four Seasons Hotel a közelmúltban nyílt meg a gyönyörűen helyreállított szecessziós stílusú egykori Gresham Biztosító Társaság épületében. A teret délen két modern szálloda, a Duna-korzón emelkedő Hotel Intercontinental és a belső udvaráról, átriumáról nevezetes Sofitel Budapest, Finta József, ill. Zalaváry Lajos építészek által tervezett épülete zárja. Előttük a Duna felől Eötvös József, 19. századi író, művelődéspolitikus szobra (Huszár Adolf, 1879) áll. A Roosevelt térről a Dorottya utca vezet Pest szívébe, a Vörösmarty térre.
Vörösmarty tér, Váci utca
A Vörösmarty tér (régen Gizella tér) a Belváros központja, mondhatjuk főtere. Itt van a millenniumi (1-es) „kisföldalatti” végállomása. A tér közepén áll Vörösmarty Mihálynak, a Szózat klasszikus költőjének szobra (Hollós Ede, Telcs Ede, 1908).
A tér északi oldalán a híres Gerbeaud cukrászda, melyet Kugler Henrik, a soproni cukrászdinasztia világot járt fia alapított 1858-ban, és amely társáról és utódjairól a genfi származású Gerbeaud tulajdonosi családról kapta mai nevét. Gyönyörű berendezése és különleges készítményei okán méltán emlegetik Európa legnevesebb cukrászdái között.
Sétáljunk ki a Vörösmarty térről a Dunához. A Vigadó téren áll a kora romantikus építészet jelentős alkotása, a Feszl Frigyes tervei alapján épült Pesti Vigadó (Redoute). A budapesti
társadalmi és művészi életben mindig fontos szerepet játszott, nagy bálok és összejövetelek színhelye volt. Hangversenytermében a világ legnevesebb művészei léptek fel.
A második világháborúban kiégett, de újjáépítése óta ismét a kulturális élet egyik központja lett. Mai homlokzatát a zene és tánc szimbolikus figurái, és a magyar történelem híres alakjainak szobrai díszítik.
A Vörösmarty térről induló Váci utca - sétáló utca, és a környező utcákkal együtt ma is a budapesti divat és ajándék-kereskedelem központja. Miután már a 18. században fontos főutca
volt, szép, régi bérházakat is találunk itt. Érdemes tehát a kirakatnézés mellett felfelé is pillantgatni.
A 9. sz. alatt egykor vendéglő volt, amelyet 1840-ben Hild József épített át. Dísztermében hangversenyt adott a 11 éves Liszt Ferenc.
A 11. szám homlokzata Zsolnay kerámiával díszített, a 20. sz. házban ma a Hotel Taverna működik. Forduljunk be a Kristóf térre! A tér közepén áll Dunaiszky László 1862-ben készült „Halárus lány kútja” c. alkotása, amit a pesti Halász Céh állítatott. Innen jutunk át a Szervita térre, ahol a szép barokk Szervita templom csendje fogadja a látogatókat. Két érdekes házra hívjuk fel figyelmüket: a 3. és az 5. szám alatti épületek a magyar szecesszió jeles alkotásai. A 3. sz. ház az úgynevezett Török bankház színes üvegmozaikja „Hungária megdicsőülését” ábrázolja. Az 5. sz. ház építője Lajta Béla (1912) szépen alkalmazta a modern építészet elemei mellett a magyaros díszítéseket. Itt működik az egyik legrégebbi kotta-, könyv-és lemezbolt, a Rózsavölgyi zenemű-kereskedés.
A templom mögött a Városház utcában áll a budapesti Városháza barokk műemlék épülete (11. sz.). Eredetileg 1727 és 1735 között a török háború rokkant katonáinak készült. Az olasz Martinelli tervezte, 1894 óta Városháza. A 190 méter hosszú, 47 ablakú homlokzat, közepén az egykori kápolnához tartozó kis toronnyal, szép látványt nyújt. A Városház utcán tovább haladva a 7. szám alatt található Vármegyeházához érünk. A 19. század utolsó harmadában épült Pest vármegye székhelyének.
A Megyeház és a Városház között áll Kammermayer Károly, az egyesített Budapest (1873) első polgármesterének szobra, amely egyszersmind arról nevezetes, hogy ez az első budapesti
alumíniumból készült szobor (Szabados Béla, 1912).
A Vármegye házától térjünk vissza a Pilvax közbe. Egy röpke pillantást vessünk a Pilvax Kávéházra, melynek egykori elődjéből indultak el 1848. március 15-én a márciusi ifjak, s velük a forradalom. A Petőfi Sándor utca keresztezésével ismét visszakerülünk a Váci utcába, és a Piarista rendház és gimnázium klasszicizáló épülete mellett a Duna-partra érkezünk.
A Belvárosi Plébániatemplom és az Erzsébet híd pesti hídfője
Az egykori római Castrum falainál előbb egy kápolna épült, amit később román stílusú bazilikává alakítottak át, majd a 15. században gótikus csarnokká bővítették. A török időkben mecsetként használták, a nagyon ritkán látható török imafülke (mihrab) emlékeztet erre, mely a szentély falában elhelyezve délkeleti irányba, Mekka felé mutat. A templom mai barokk formáját az 1725 és 1775 közötti restaurálásakor kapta. 1933-ban tárták fel a gótikus részeket. A legszebb látványt belül az apszis nyújtja. Falain 19 gótikus ülőfülke és freskó maradvány, a főhajó mindkét oldalán kápolnasor húzódik. A szentély melletti kápolna apszisában reneszánsz szentségtartó fülke látható. A főoltár fölött és a keresztelő kápolnában kortárs magyar művészek alkotásai harmonikusan illeszkednek a régi környezetbe. A mártírhalált halt, és később szentté avatott Gellért püspök, aki Szent István fiának, Imre hercegnek tanítómestere volt, egy ideig itt nyugodott, majd Rómában temették el.
A templomtól északra, a romkertben áll a római Contra Aquincum erődítmény kiásott saroktornya és a csatlakozó fal maradványa. A szökőkút szobor alakjai harcoló legionáriusokat idéznek (Kiss István alkotása).
A közeli kis téren áll Petőfi Sándor (Huszár Adolf, 1823-1849) szobra. A mai napig ő a magyarok legjelentősebb lírikusa, a forradalom, a szabadság és a szerelem örökifjú költője, aki bár mindössze 26 éves volt, amikor a magyar szabadságharcban életét vesztette, óriási életművet hagyott reánk. A tér 2/b. sz. épülete magyar ortodox (görögkeleti) templom. 1801-ben szentelték fel és nemcsak építészeti, de várostörténeti jelentőségű is. Emlékeztet azokra a görög és macedón-vlach családokra, akik a 18. század közepén telepedtek Pestre. Nagy szerepük volt a város gazdasági fejlődésében. A szentélyt mennyezetig takaró ikonosztázt egy bécsi művész készítette, inkább barokk, mint a kötelező ortodox stílusban. A külső falakba görög sírköveket építettek be.
A Petőfi térnél kezdődik a rövid Pesti Barnabás utca. A 2. sz.ház kis barokk palota, a „Százéves Étterem” épülete. Ez az egyetlen megmaradt világi barokk műemlék a 18. századból. A házat korának neves építésze, Mayerhoffer András építette és már 1831-ben is vendéglőként működött. Ebből az utcácskából egy kellemes hangulatú, modern üzletház elegáns boltjaiba bekukkantva átsétálhatunk ismét a Váci utcába.
A Duna-part is csak néhány lépésre van a templomtól. Az 1964-ben újra felépített Erzsébet híd parti pillérei mellett a szállodasoron, északi irányban indul a „korzó”, a Duna-parti sétány.
A díszes kandeláberekkel ékesített, kb. száz évvel ezelőtt épült korzón séta közben a padokon kellemesen megpihenhetünk, és gyönyörködhetünk a Dunai panorámában.
Az első Intercontinental szálloda 1970-ben nyílt meg, akkoriban igen modernnek számított (Finta József alkotása), mai neve: Budapest Mariott. Az előtte található Shakespeare-szobor eredetije az ausztráliai Ballarat városban látható. A szobrot Mészáros Andor magyar művész készítette.
A Vigadó előtti villamosmegállóban láthatjuk a sétálók között hamar népszerűvé vált szobrot, a korláton ülő Kiskirálylányt, Marton László 1989-ben készült alkotását. Sétánkat a Lánchíd irányában egészen az Eötvös térig folytathatjuk.
A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra. |
|
|
