| A Szent István Bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. |
bazilika.biz
|
A templomot a magyarok csak Bazilikaként emlegetik, ami egyházi szerepére és nem építészeti elrendezésére utal. 2001 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye székesegyháza, az Esztergomi Főszékesegyházzal egyenrangú. A templom homlokzata a Duna felé néz, háta, a szentély félkör alakú fala a Bajcsy-Zsilinszky út felé. Ez a monumentális, eklektikus, de legfőképpen neoreneszánsz stíluseleme
kkel épített templom 1851 és 1905 között, 50 év alatt készült, egymást követően Hild József, Ybl Miklós és Kauser József, három igen jelentős építőművész tervezésében és vezetésével. Alaprajza görög kereszt alakú, a két torony közötti területe 86 x 55 méter. A kupolája, ami a második világháborúban leégett, és 1918-19-ben építettek újjá, 96 méter magas, ezzel a város legmagasabb templomtornya. Magassága szimbolikus jelentéssel bír, megegyezik vele a Parlament kupolája, és itt nevezzük meg, hogy ennél magasabb épület nem építhető a Belvárosban. A kupola alsó szintjének fülkéit a latin egyházatyák és a négy evangélista szobrai foglalják el. Az apszis félkör alakú oszlopsorában a 12 apostol látható.A főbejárat diadalívet formál. A két korinthoszi féloszlop a timpanont tartja, a domborművön a magyar szentek hódolnak a Madonnának. Az oszlopok közti mozaikok Szent István királyunkat és Krisztus feltámadását ábrázolják.
A templom belsejét és a szentélyt jelentős magyar művészek alkotásai, többek között Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Pátzay Pál,
Ferenczy Béni művei díszítik.
A kupola belső pillérein a legismertebb magyar szentek szobrai állnak: Szent Erzsébet, Szent Gellért, Szent Imre és felemelt karddal Szent László. A kupola belső mozaikját Lotz Károly készítette. A főoltáron lévő carrarai márványból készített Szent István szobor, amely a maga nemében egyedülálló (ugyanis nem feszület, vagy Madonna díszíti a főoltárt), Stróbl Alajos műve.
A szentélyen levő öt bronz dombormű az első magyar király életéből mutat be jeleneteket.
Az oltár mögött találjuk a Szent István kápolnát, ahol a szentté avatott magyar király épen maradt mumifikálódott jobb kezét díszes ereklyetartóban őrzik. Innen indul évente augusztus 20-án, István napon, a környező utcákat is bejárva, a Szent István napi körmenet. A mellékoltárok közül jobbra az elsőben találjuk Benczúr Gyulának azt a festményét, amelyen Szent István Szűz Máriának ajánlja országát. A következő mellékoltárnál tisztelettel adózhatunk a bajor származású Boldog Gizellának, Szent István királyunk hitvesének. Érdemes lifttel felmenni a Bazilika bal oldali tornyába a rendkívüli kilátás reményében. A jobb oldali toronyban kondítják meg az ország legnagyobb, 9 tonnás harangját.
A Bazilika előtti díszburkolattal fedett tér 2003 novembere óta sétáló térré változott. A teraszos éttermekkel, kávézókkal övezett téren nyáron gyakoriak a szabadtéri hangversenyek.
Újabban itt rendezik az Ünnepi Könyvhetet, a magyar irodalom ünnepét.
Szent István Bazilika – 1051 Budapest, Szent István tér 1.
A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra. |
|
|
