Hírlevél:
Látványosság
Visegrád (Budapest környéke)
www.visegrad.hu »
Szentendrétől észak felé fekszik Visegrád.. Itt megidézhetjük a magyar középkort. A kis település fekvése is festői: a nagy „S” kanyart leíró Duna völgye, a Börzsöny és a Pilis hegység között szép természeti látványt nyújt. Valójában itt van a Dunakanyar.
A várépítő IV. Béla király a 13. században a hegy tetejére emelt fellegvárral nem a természeti szépséget akarta megkoronázni, hanem a Duna vonalát kívánta megerősíteni. A községbe érkezve láthatjuk, hogy a folyóparton emelt kapu és erős védőtorony az út, a hajózás és a rév ellenőrzését is biztosította. Itt maradt fenn egyedül a Duna vonalán a 13. századi hatszög alakú, ötszintes lakótorony, a Salamon-torony, amelynek múzeumát érdemes felkeresnünk. Udvarán középkori lovagi tornát rendeznek. A 14. században az Anjou királyok tovább erősítették a várat, hosszabb-rövidebb ideig itt rendezték be udvartartásukat, itt őrizték a magyar koronát. A törökök másfél évszázadig birtokolták ezt a vidéket is, a várban csak katonai építkezések folytak. A rombolást az osztrákok fejezték be, akik a Rákóczi szabadságharc után a teljes gyárat felrobbantották.
A rideg erődítmény alatt, a Várhegy alján egy gótikus palotát is építettek, és valószínű, hogy a főurak is követték a példát.
1335-ben Károly Róbert, itt fogadta a Visegrádi kongresszuson, János cseh, és Kázmér lengyel királyt. A találkozó célja az volt, hogy Bécs megkerülésével erősítsék a közép-európai gazdasági, politikai és katonai együttműködést. Visegrád már-már várossá alakult, de Zsigmond király Budára költözésével nem fejlődött tovább.
Mátyás király a 15. sz. második felében egy reneszánsz uralkodóhoz méltó nyári palotává alakította az Anjouk alsó építményét. Több korabeli írás, mint „földi paradicsomról” ír a királyi lakról.
Korunk régészeit nagyon izgatta, hogy a „földi paradicsom” hová tűnt el. Az 1930-as években Schulek János régész - a Mátyás-templomot helyreállító Schulek Frigyes fia - kiásta az első falmaradványokat. A palotát teljesen betemette a várhegyről lezúduló föld, a könnyen elhordható köveket az új telepesek a falu építkezéseihez használták. A régészek ásója azonban feltárta a még fellelhető maradványokat. Az ásatások még napjainkban is folytatódnak.
Ennek a történeti áttekintésnek ismeretében sétálhatunk csak Visegrádon. A múlt pompáját a díszudvar, az alsó udvari Herkules kút, az udvart záró kerengő és loggia idézi. A felső udvar
csodája a vörös márvány oroszlános kút volt. Az egykori kápolnának
már csak alapfalai maradtak meg. A számos előkerült faragványt a vízitoronyban berendezett kiállításon tekinthetjük meg. A mai látogató már érzékelheti - a szakszerű helyreállítás eredményeként - az akkori 350 lakószobás palota méreteit és hangulatát. A belső kert rekonstrukciója is korhűségre törekszik (fűszernövények, rózsakertek, stb.). A királyi udvar hétköznapi életébe a termek, a szobák, a konyha, a kertek és a lovagi tornapálya, valamint kiállítások, rendezvények nyújtanak betekintést. Nem véletlen, hogy 1991-ben a rendszerváltás utáni cseh, szlovák, lengyel és magyar államfők az 1335-ös visegrádi „királytalálkozó” helyszínét választották az együttműködési szerződés aláírására. Minden júliusban nagyszabású, kosztümös felvonuláson vehetünk részt a Visegrádi palotajátékok többnapos rendezvényén.
A Fellegvárat egy jó félórás sétával érhetjük el. A külsővár déli kapuját helyreállították, és újabban a várban is megnyitottak több helyiséget, ahol kiállítás mutatja be a fellegvár történetét s egykori mindennapi életét. A falakról szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Dunakanyarra. Lefelé több jelzett úton jöhetünk vissza. Hajóval, autóbusszal és Szentendréről a HÉV-vel térhetünk vissza a fővárosba.
Gödöllő (Budapest környéke)
www.godollo.hu »
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos patak völgyében fekszik. A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján.
tovább »
Szentendre (Budapest környéke)
www.szentendre.hu »
A Batthyány térről a HÉV-vel mehetünk a végállomásig, de hajón is megtehetjük az utat.
Szentendre 18 000 lakosú kisváros a Duna partján. A települést illírek, kelták, majd rómaiak lakták, akik Ulcisia Castra (Farkastábor) néven katonai táborként használták. Árpád fejedelem is birtokába vette. Védőszentje, Sanct Andreas nevét már 1116-ban oklevél említi. A középkorban elpusztult települést a 17. század végén a törökök elől menekülő kb. 800 szerb család építette fel és tette igazi várossá. A férfiak képzett iparosok voltak, akik portékáikat hajón szállították a folyó melletti városok piacaira. A városközpont szép kereskedő házai az ő kezük munkáját dicsérik. A hangulatában is páratlan kis Főtér közepét, az idemenekült szerb kereskedők emlékművének díszes keresztje ékesíti. A különböző városokból érkező telepesek külön közösségekben éltek és külön építették fel az elhagyott városok nevét viselő templomaikat. Ezért öt szerb-görögkeleti templom áll ma is a városban. A Fő téren álló rokokó stílusban épült Blagovesztenszka (Örömhírvétel) kívül-belül a legszebb. Görög kereskedők emeltették 1752-ben, valószínűleg Mayerhoffer András tervei alapján. 1790-ben készült a rokokó ikonosztáz, Zsivkovics Mihály, budai szerb festő műve. Külső falán görögül olvasható Szent András neve. Közelében találjuk a leglátogatottabb múzeumot, Kovács Margit (1902-1977) keramikusművész gyűjteményét. A művésznő fazekas korongozó módszerrel, magyaros stílusban, sok szeretettel és humorral készítette elbűvölő szobrocskáit. Egy kis sikátoron át jutunk a templomdombra, a középkori elemeket is őrző, legrégebbi – 13. századi - római katolikus templomhoz. Festői kilátás nyílik innen a szentendrei háztetőkre, a Dunára és a Szentendrei Szigetre. A domb másik temploma a vörös színű Görögkeleti püspöki székesegyház, mellette áll a palota, a hazai pravoszláv egyházművészet legszebb gyűjteményével. Itt jegyezzük meg, hogy az ortodox szerb családok száma ma már félszáz alatt van, elköltöztek vagy beolvadtak más nemzetiségekbe.
Szentendrén sétálni kell! Meg kell keresni a Ferenczy Múzeumot, a Szentendrei Művésztelepi Galériát, Czóbel, Kmetty, Kerényi, Barcsay, Anna Margit és Ámos Imre gyűjteményét, a Ráby Mátyás házát, a Nosztalgia Kávéházat a Dobos Édesség Múzeummal és az ország két neves marcipán múzeumát: a Szamos és a Szabó Marcipán Múzeumokat.
Se szeri, se szánra a kisebb-nagyobb képtáraknak, galériáknak, és emlékkiállításoknak. Érdemes betérni a girbegurba utcácskákba, a hangulatos udvarokba és boltokba, és megpihenni a belváros félszáz kisvendéglőjének egyikében, ahol a magyar konyha étkein kívül különböző nemzeti konyhák ételeit is megkóstolhatják. Cukrászdák, kávézók hangulatos kerthelyiségeiben pihenhetnek meg, és a Bormúzeum pincéjében megízlelhetik a magyar borokat.
Ha több napot szeretnének itt eltölteni, lehet gyalog- és biciklitúrát tenni, és a Pap-szigeten strandolási és lovaglási lehetőség is van.
Külön időt kell szánni a város határában fekvő Szentendrei Skanzenre, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumra. (A HÉV végállomásától indul a busz. Nyitva április 1-től október 31-ig.). Az
Az állandóan gazdagodó kiállítás egyedülálló az országban. Jelenleg 10 magyar tájegységből láthatunk itt paraszt lakóházakat és gazdasági épületeket, falusi iparosok műhelyeit és különböző stílusban épült templomokat, körülöttük érdekes temetői fejfákat. Aki itt bolyong, elmondhatja, hogy járt a régi magyar falvakban.
Szemlő-hegyi barlang (Észak-Buda)
www.szemlohegyi.atw.hu »
A barlangot 1930-ban, kőfejtés közben fedezték fel. Mai feltárt hossza 2220 méter, két hosszú járatában egykor hévíz hömpölygött. Látványosak a kioldott kalcit, argonit és gipsz kőzetekből kialakult színes gömbüstök és gömbfülkék, itt-ott a csepegő víz tűs formákat alakított ki. Párás, kristálytiszta levegőjét gyógyításra is használják.
Szemlő-hegyi Barlang (1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.) – Megközelíthető a Kolosy térről induló 29-es autóbusszal
Citadella (Dél-Buda)
www.citadella.hu »
A Citadella a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
tovább »
Magyar Állami Operaház (Belváros)
www.opera.hu »
Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
tovább »
Szent István Bazilika (Belváros)
bazilika.biz »
A Szent István Bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
tovább »
Vajdahunyad Vára (Észak-Pest)
A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác építész által alkotott épületegyüttes a Városligetben.
tovább »
Művészetek Palotája (Dél-Pest)
www.mupa.hu »
A Művészetek Palotája (MÜPA) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat.
tovább »
Szoborpark (Dél-Buda)
www.szoborpark.hu »
A Szoborpark egy szabadtéri múzeum, emlékhely és idegenforgalmi látványosság, mintegy 40 szobrot lehet megtekinteni.
tovább »
Esztergom (Budapest környéke)
www.esztergom.hu »
Budapesttől 40 km-re közvetlen autóbuszjárattal érhetjük el a magyar történelem kiemelkedő fontosságú helyét, Esztergomot, amelyet nemzeti zarándokhelynek is tekinthetünk. (A buszra Visegrádon is felszállhatunk.)
tovább »
Aquincum (Észak-Buda)
Róm
ai település és katonai tábor, óbuda területén található.
A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a mai Dunántúlt. A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet Kr. u. 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település – a mai óbuda – közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt.
Két részből állt: északabbra a polgárváros, délebbre a táborváros terült el. Emlékeiket két különálló múzeum mutatja be. Más helyszíneken is vannak római kori emlékek, például a római vízvezeték maradványai az árpád híd budai hídfőjének lejárója alatt, valamint a Hercules-villa a Meggyfa utcában. 1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István egyetemi könyvtáros azonosította Aquincum városával. Aquincummal szemben, a Duna bal partján állt Contra-Aquincum, amelynek romjai az V. kerületi Március 15. téren találhatók. A város vízellátását egy 5 kilométer hosszú, másfél méter magas, körülbelül ezer pilléren nyugvó vízvezeték biztosította.
Pál-völgyi Barlang (Észak-Buda)
www.palvolgyi.atw.hu »
Magyarország második leghosszabb barlangja. Cseppköveiről is nevezetes, bár jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót.
tovább »
Gül Baba türbéje (Észak-Buda)
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel.
tovább »
Budavári Labirintus (Vár és környéke)
www.labirintus.com »
Az 1200 méter hosszú barlang- és mélypincerendszer világviszonylatban egyedülálló. Az egyedülálló természeti jelenségben elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállítótereket rendeztek be.
tovább »
Parlament (Belváros)
www.parlament.hu »
Az Országház eklektikus, a Duna-part mentén hosszan elnyúló épületét Steindl Imre tervezte. Nemcsak látványa, méretei is lenyűgözőek: 268 méter hosszú és 118 méter széles. Beépített alapterülete több mint 17 000 négyzetméter; folyosói tíz belső udvart rajzolnak körül.
tovább »
Hősök tere (Észak-Pest)
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli.
tovább »
Városliget (Észak-Pest)
A Városliget, Budapest legnagyobb parkja. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma.
tovább »
Nemzeti Színház (Dél-Pest)
www.nemzetiszinhaz.hu »
A budapesti Nemzeti Színház közel negyven év után épült fel újra, jelenlegi helyén 2001 decemberében nyitotta meg kapuit, az első előadást 2002. március 15-én tartották benne. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai.
Nemzeti Színház - 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.
A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra.
