Hírlevél:
Sétaútvonal
A várnegyed (Vár és környéke)
A Várnegyed
A budai
Várnegyed
a jobb parti városrész magja. Minden, ami ezen kívül épült - ez ma már a nagyobbik rész - a 18. század elejéig csak külváros volt. Kivétel az egykori római település: Aquincum, amely azonban hosszú évszázadokon át nem volt folyamatosan lakott. Akármelyik irányból közelítjük meg a Várnegyedet, fel kell kapaszkodnunk a
Várhegyre
és érintjük a várat teljesen körülvevő várfalat. A várfallal körülvett terület egésze műemlékvédelem alatt áll. Az utcák vonala, az épületek alapjai, és a romterületek mind a középkori főváros emlékei. Az egységes benyomás azonban a török idők után újjáépült barokk kisváros jellegéből fakad.
A Várnegyed utcái és útjai
A Várhegy 50 - 60 m magasan emelkedik a Duna fölé. A budapestiek így joggal mondhatják, hogy „felmegyünk a Várba”. Csak a Várhegy bejáratáig mehetünk fel autón, mert a Vár területén - az alatta húzódó barlangrendszer és a műemlékek védelme miatt - csak az ott lakók, a várbusz és a taxik közlekedhetnek. A
Budavári Palota
bejáratáig felmehetünk a pesti Erzsébet térről induló, és a Lánchídon átmenő 16-os autóbusszal és/vagy a Lánchíd budai hídfőjétől közlekedő
Budavári Siklóval
. Buda északi részéből, a Moszkva térről visz fel a Bécsi kapun át a 16A vagy 116-os busz, mely keresztülhalad a Várnegyeden, egészen a
Dísz térig
, ahonnan besétálhatunk a Budavári Palota felé.
A Dózsa György tértől lifttel is megközelíthető a Budai Várnak az a szárnya, amelyben az Országos Széchényi Könyvtár található. Legkellemesebb azonban gyalogosan felkaptatnunk a Várhegyre.
A hegyet körülvevő főutakról: a Fő utcából, a Batthyány utcából, és az Attila út felől is néhány perc alatt elérjük a csendes budai utcákat és a várfalhoz simuló lépcsőket, amelyeken keresztül feljuthatunk a Várba. Ha a másik oldalról, az Erzsébet híd budai hídfőjétől közelítjük meg, a Budapesti Történeti Múzeumhoz, a volt királyi palotához érkezünk.
A
Halászbástya
kedvelt úticélja a várbeli sétáknak, mivel innen csodás kilátás nyílik majdnem az egész városra. A bástya a Várhegy keleti oldalán épült, legkönnyebben a
Szentháromság térről
érhető el. Az emeleti terasz megtekintése a nyári hónapokban belépődíjas, de a látvány megéri. A 19. és 20. század fordulójára jellemző eklektikus stílusban épült.
A lépcsők, a kiugrók, a kis tornyok, a keresztfolyosós teraszok a neoromán, neogótikus, és a romantikus stílus keverékei. Schulek Frigyes (1841-1919) a bástyával az újjáépített Mátyás templomnak akart méltó keretet adni.
Építéséhez a várfal megmaradt köveit is felhasználták. Nevét onnan kapta, hogy a halászvárosnak nevezett külváros felett állt. Itt tartották a halpiacot. Alatta húzódik a mai
Víziváros
, Buda egykori külvárosa, új házaival. Barokk templomtornyai azonban a régi időkre emlékeztetnek.
A középkori falak erősségét csodálhatjuk, ha az építmény déli tornya alatt egy szűk lépcsőn lemegyünk abba az egykori kápolnába, amely a templom körül fekvő temető csontháza volt. Az új, széles lépcsősort a honfoglalás kori vezérek szobrai díszítik.
Ha észak felé tekintünk, látjuk a Dunát egészen a Margitszigetig, az Árpád hidat, az Északi vasúti hidat. Távolabb feltűnik a Dunakanyarban fekvő Pilis és Börzsöny hegység vonulata. Szemben a pesti Duna-partot a kupolákkal és tornyokkal díszített Parlament uralja. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a Roosevelt téren balra áll a Magyar Tudományos Akadémia épülete. A híddal pontosan szemben, középen a szállodaként helyreállított csodálatos Gresham-palota szecessziós díszei csillognak, jobbra a Duna-parti modern szállodasor húzódik. Háttérben a Szent István Bazilika kupolája látszik.
A pesti Belváros múltjára emlékeztetnek a Lánchíd és Erzsébet híd között magasodó templomok tornyai. A házak rengetegének szürke hátteréből körben a 70-es évek lakótelepei tűnnek elő. Ha kissé délebbre fordítjuk tekintetünket, látjuk az 1849-ben épült klasszicista stílusú Lánchidat és még tovább, dél felé, a folyón átívelő, 1964-ben utolsónak helyrehozott Erzsébet hidat. A Gellért-hegy dolomit sziklái zárják a jobb parti kilátást, amely a pesti oldalon a Duna hajlatában épült új Nemzeti Színházig és a Művészetek Palotájáig tart.
A Halászbástya alatt, az útkereszteződésben áll
Hunyadi János szobra
(Tóth István alkotása) Hunyadi János – Mátyás király édesapja – híres hadvezér volt, 1456-ban Nándorfehérvárnál (mai Belgrád) visszaverte a török hadsereget. Ennek emlékére rendelte el III. Calixtus pápa a déli harangszót. Nem messze áll a híres
Szent György szobor
másolata, (Kolozsvári testvérek alkotása, 1373). A középkori gótika egyik legszebb remekének eredetije Prágában látható.
A Halászbástya északi tornyán túl tárták fel a domonkos-rendiek középkori S
zent Miklós kolostora templomának
és
káptalan termének
maradványait. A főfalon megcsodálhatjuk a németországi Bautzen tornyán található, Mátyás királyt ábrázoló dombormű hű másolatát. Az 1977-ben épült
Hilton Szállodába
(Tervező: Pintér Béla) részben beépítették a romokat. A templomhajó szentélye része volt a vár falrendszerének. A
Dominikánus udvar
nyári zenés előadások kedvelt helyszíne. Itt áll
Julianus barát szobra
. A szerzetes az 1230-as években az Urál vidékére ment, hogy megkeresse az elképzelések szerint ott maradt magyar törzsek országát: a Magna Hungáriát.
A Halászbástya belső udvarában áll első királyunk, az államalapító
Szent István
(1001-1038)
lovas szobra
,amely Stróbl Alajos munkája. A Schulek Frigyes készítette díszes talapzatra Stróbl Alajos két domborművet faragott; a király koronázásáról és a pogányok megtéréséről. A Mátyás-templom falán emléktábla őrzi Michele d´Aste, olasz katonai diplomata nevét, aki naplót vezetett Buda visszafoglalása eseményeiről.
Nagyboldogasszony-templom
, amit a magyarok csak
Mátyás-templom
nak neveznek, mivel déli tornyát Mátyás Király címerének egyik jelképe, a csőrében gyűrűt tartó, fekete holló
díszíti. Hunyadi Mátyás címere a templomon belül, a bejárat mellett balra található. Mátyás koronázása és mindkét házasságkötése itt történt. A templom helyén a 13. században a város első plébániatemploma állt. Ezt a 14. században csarnoktemplommá építették át. Az építmény - mint annyi hasonló társa Európában - soha nem készült el, északi tornya befejezetlen maradt.
A török időkben a templomot fő mecsetként használták, díszes falait fehérre meszelték belső berendezése tönkrement. Az 1686-os nagy ostromban a torony leomlott és a tető beszakadt. Később barokk stílusban állították helyre és rendezték be. A 19. Század utolsó éveiben Schulek Frigyes az ott található kövek felhasználásával a régi alapokon, egy neogótikus templomot épített. Itt koronázták meg a két utolsó magyar királyt: 1867-ben Ferenc Józsefet és 1916-ban IV. Károlyt. A templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Mára teljes szépségében újjáépítették. A homokkő nem időtálló, ezért folyamatos restaurálásra szorul.
Kívülről a templom legszebb látnivalója a 80 m magas gótikus torony. A déli kaput a 14. századból származó, Mária halálát ábrázoló dombormű díszíti. A falat belül színes ornamentika borítja. Lotz Károly és Székely Bertalan freskói a magyar szentek életéből ábrázolnak jeleneteket.
Az északi oldalon kápolnák sora látható. A
Loretto-kápolnában
őrzik a Madonna szobrát, amely 1520 körül készült, és csodával határos módon átvészelte a török időket, illetve az akkori lőporraktár robbanást. A kórus mellett levő kápolnában III. Béla (1173-1196) és elesége, Chatillon Anna szarkofágja látható, amelyet Ferenc József Székesfehérvárról hozatott Budára. Közben feltétlenül vessünk egy pillantást a
Szent Imre-kápolna
gótikus faoltárára, mert a történelem viharai miatt kevés hasonló maradt ránk.
A szentély mellett, a valamikori altemplomban található a
kőtár
(lapidárium), a középkori kőfaragványok megmaradt darabjaival. A galérián a templom történeti gyűjteménye látható. Kincsei között régi kelyhekkel, miseruhákkal és a magyar
Szent Korona másolatával
.
A Szentháromság tér és környéke
: A középkorban a Nagyboldogasszony-templom - ahogy a fallal körülvett régi városokban mindenütt -, kis házak közé beszorítva állt. Csak a barokk korban alakították ki a Szentháromság teret, így ez lett a városrész központja. A templom homlokzatával szemben áll az egykori városháza, a mai
Collegium Budapest
, oktatási központ. (I., Szentháromság u. 2.) Huszártornya az egykori kápolnára emlékeztet. Az építmény sarkánál a várost védő
Pallas Athéné kőszobra
áll, kezében Buda város címere. Vele szemben a tér másik oldalán a felújított
Burg Hotel
épülete.
A tér közepén álló
Szentháromság szobrot
a város polgárai a pusztító pestisjárvány elmúlása iránti hálából emelték a 18. században. A második világháborús pusztulás után a szobrokat újonnan faragták. A teret északon épülettömb zárja le a19. század végén épült neogótikus, eklektikus Pénzügyminisztérium - ma a
Magyar Kultúra Háza
, különböző kulturális intézmények és egy szálloda kaptak benne helyet. Alagsorában látogatható a bőséges pénzköltésre is alkalmat nyújtó „
Magyar Borok Háza
”. A bormúzeumban tudományos alapossággal állították ki a magyar borvidékek termékeinek minden fajtáját, és természetesen borkóstolásra is van lehetőség.
A templommal szemben nyílik a rövid
Szentháromság utca
. Az 5. és 7. sz. ház visszakapta régi középkori külsejét: dongaboltozattal, gótikus ülőfülkékkel és középkori kapukkal. A 7. sz. házban a mai napig eredeti berendezéssel fogadja vendégeit az 1827-ben megnyitott
Ruszwurm
cukrászda.
Sétánkat folytatva a Szentháromság térhez csatlakozó
Hess András térre
érünk. Ez a kis tér magába foglalja a Várnegyed minden jellegzetességét. Keleti oldalán az egykori kolostor homlokzatát megőrizve építették fel a budapesti Hilton szállodát.
A 3. sz. ház a 18.század elején, középkori alapokra épült. Ez volt 1760-ban a „Vörös Sün” vendéglő, ahogy azt a kapu feletti cégtábla jelzi. A 18. században itt tartották az első budai színi előadásokat. A 4. sz. épület, a templomtoronnyal szemben, három, a 14. században összeépült házból áll. Itt nyomtatta Hess András 1473-ban az első Magyarországon készült könyvet, a „Chronica Hungarorumot” (Magyar Krónika).
A ház kapuja a Fortuna átjáróba vezet. A kapualjban jól láthatók a Várnegyed épületeire olyannyira jellemző gótikus ülőfülkék. Egyes feltételezések szerint a cselédek és kocsisok várakoztak itt, de lehet, hogy a vendégek itt iszogatták a szőlőtulajdonos háziúr kimért borát.
Az átjáró udvarának bazársorában van a
Litea Könyvesbolt és Teázó
, irodalmi estek, könyvbemutatók kedvelt színhelye, ahol asztaloknál teázva lehet válogatni a Magyarországról megjelent számos útikönyvből, képes albumból. A tér közepén áll
XI. Ince pápa emlékműve
(Demkó József alkotása). Az ő közbenjárása és szervezése nyomán jött létre a keresztény szövetség, amely 1686-ban felszabadította Budát a 150 éves török uralom alól.
Gellért hegy és környéke (Dél-Buda)
A város felett meredeken emelkedő Gellért-hegy a Dunáról nézve hatalmas sziklának látszik, annak ellenére, hogy a hegy csúcsa csak 140 méterre van a folyótól. Különös fekvésének köszönhető, hogy a tetőről az egész város látszik.
tovább »
A Parlament és környéke (Belváros)
Ha elindulunk a Lánchídtól végig a Duna-parton, vagy a Belvárosból bármelyik észak felé vezető úton, néhány perc alatt eljuthatunk a Belváros északi negyedébe, az úgynevezett Lipótvárosba. A negyed az egykori fapiac, régi malmok és kaszárnyák helyén épült, szigorú városrendezési tervek alapján, a 19. században. Ide emelték az államigazgatás, a gazdasági és pénzügyi élet nagy középületeit, főként szecessziós, historizáló stílusban.
tovább »
Margitsziget (Észak-Pest)
A 2,5 km hosszú, 500 m széles és 80 hektár nagyságú Margitszigetet északon az Árpád híd, délen a Margit híd köti össze a várossal. Ellentétben számos más, nagyvárosban fekvő hasonló szigettel, a Margitszigeten nem épültek lakóházak, megmaradt a hatalmas park a város szívében.
tovább »
Víziváros-Óbuda-Aquincum (Észak-Buda)
Javasoljuk, hogy ennél a sétánál szálljunk járműre is, hogy ne kelljen kevésbé érdekes környezetben, feleslegesen gyalogolnunk.
Induljunk el a budai Batthyány-térről (Metróállomás, villamosok és autóbuszok valamint az elővárosi vonat, a helyiérdekű vasút (HÉV) végállomása).
tovább »
Belváros (Belváros)
A Duna bal partján elterülő település, a régi Pest történelmi magja a 18. század első harmadáig északról dél felé a Lánchíd és a Szabadság híd között fekvő, a mai belső körút által határolt negyed. A régi Pest 15. századból származó városfalából ma már csak kisebb darabok állnak. A 19. század épületei közül csak templomok, kolostorok és néhány középület maradt meg. Ellentétben a budai Várnegyeddel, ami ma már kiesik a város átmenő forgalmából, a Belváros üzleteivel, hivatalaival, főútvonalaival Budapest mindennapi lüktető életének állandó része.
tovább »
Hősök tere, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok és a Városliget (Észak-Pest)
A Hősök tere zárja a Bajcsy-Zsilinszky úttól induló Andrássy utat. (A Belvárosból az M1-es Millenniumi Földalatti Vasúttal, a „kisföldalattival” vagy a 4-es busszal juthatunk ide. Középen áll a Millennium emlékmű, balra a Szépművészeti Múzeum, vele szemben a Műcsarnok.) A tér több mint száz éve a nagy tömegeket vonzó ünnepségek, gyűlések, felvonulások és tüntetések színhelye.
tovább »
A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra.
